"Múzeumot létrehozni és megtartani csak közös akarattal lehet!" DR. SZŐKE SÁNDOR (1932-2005)
DOMBÓVÁRI HELYTÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNY

NYITVA TARTÁS: hétfőtől-péntekig
8-16 óráig

POSTACÍM: H-7200 Dombóvár,
Szabadság utca 16.

GPS: N 46° 22,400' E 18° 7,788'

ADÓSZÁM: 18852541-1-17
E-MAIL: dvve1984@gmail.com
TELEFON: +36 74 465 715
MOBIL: +36 20 910 8066


AUGUSZTUS-SZEPTEMBER

Hit és Haza
Szavalókönyv
Írta
Szepessy László

A tárgy leírása, bemutatása: 
A száz évvel ezelőtt 1915. július 31-én, Doberdónál, a második isonzói csatában hősi halált halt Szepessy László (1880-1915) dombóvári születésű költőre emlékezünk augusztus hónapban. 
A Hit és Haza vallásos és hazafias elbeszélő költemények szavalókönyve 1908-ban jelent meg a Szent-István-Társulat kiadásában.  A szerző művét Nagyságos és Főtisztelendő Mihályfi Ákos dr. egyetemi tanár, a Katholikus Szemle szerkesztője, az Országos Pázmány Egyesület, alelnöke, stb. úrnak  hódolattal ajánlja - olvasható a bevezetőben. 
Nyugodtan  kijelenthetjük, hogy a költő érett korszakában  látott napvilágot az összeállítás, habár a legendákban, epikai dalokban, még érezhetőek Petőfi Sándor, Arany János és Vörösmarty Mihály költészetének hatásai,  azonban erőteljesen megjelenik Szepessy saját hangja is. A tartalmat olvasva megtudjuk, hogy az antológiában helyet kaptak az általa írt legendák, epikai dalok, idillek és virágjátékok.   
Legendái közül Szent Norbert, Szent Imre sírja, Szent Margit, a göllei szent kút, stb. kiemelnénk a kora vallásos szellemiségében íródott s a számára az igazi sikert meghozó Szent Erzsébet legendáját, - a mű a kölni virágjáték-világverseny pályázatán az első díjat nyerte. Helytörténeti vonatkozású a Szent Anna kápolnája című költeménye, amelyben a városunk részét képező Dombóvár-Szőlőhegy területén található búcsújáróhelyen a pásztor által látott jelenést emeli irodalmi magasságokba. 
Epikai dalai közül a városunk nevét adó középkori Dombó várában gyógyuló Tinódi Lantos Sebestyén dombóvári kötődését - s mint ahogy tudjuk egyben Tinódi alkotói pályájának induló helyét – mutatja be, s a költői fantázia által szerelmi szálat sző a históriás énekek országos hírű szerzője, előadója és a vár urának leánya között. 
A virágjátékok közül a feltétlen említést érdemelnek a kisebb színpadokra szánt egy felvonásos daljátékok. Nagyrészüket a kor  ismert zeneszerzői zenésítették meg: Sztára József, Kontor Elek, Vavrinecz Mór, Hazslinszky  Gusztáv és budapesti zeneműkereskésekben voltak megvásárolhatók illetve megrendelhetők.  Néhány daljáték címe a teljesség igénye nélkül: Árvácska, Névnapi virágok, Csalán, Virágálom, Hóvirág.

Szepessy László alkotópályája – bár az a sors csak 35 évet adott neki - nagyra emelkedett, hiszen vallásos tartalmú hazafias költeményei, megzenésített versei országosan ismertek voltak, verseit iskolákban, társadalmi összejöveteleken szavalták, nem volt olyan étterem, szórakozóhely ahol a prímások ne húztak volna el egy-egy a Szepessy versre írt nótát. 
A költő ennek ellenére sosem feledte szülőföldjét, gyakran hazajárt, és ha valamiért nem tudott hazalátogatni, akkor is levelezett édesanyjával, Faics Irén elemi iskolai tanítónővel és másokkal. Hogy mennyire szerette szülőhelyét, bizonyítják az alábbi sorok is,  A falusi nóták című kötetet is Dombóvárnak ajánlotta e szavakkal:
"Tolnavármegye gyöngyének, Dombóvárnak, az én szívem gyöngyének, drága szülőföldemnek, örök szeretettel ajánlom a Falusi nótákat, melyek legtöbbje róla dalol."
/Müller Ádám írása/
Szepessy László életrajza
Szent Erzsébet legendája



Ajánlja a cikket ismerősének | Nyomtatható verzió | Cikk tetejére

Az oldalon szereplő információk, képek és publikációk szerzői jogvédelem alatt állnak. | Minimum felbontás: 1024 x 768 | Grafika és kivitelezés: Civertan Grafikai Stúdió