MÁJUS

A Dombóvári Királyi Katolikus Esterházy Miklós Nádor Reálgimnázium '41-ben érettségizett növendékeinek tablója

Május az érettségi vizsgák hónapja. Sok középiskolás diák lázasan és a lelkében nem elhanyagolható aggodalommal készülődik ilyenkor a nagy megmérettetésre. Május hónap műtárgyának kiválasztásakor rájuk gondoltunk.

A tárgy bemutatása:

A 137x107 cm nagyságú karton alapú, díszes fa keretbe foglalt tablót Sarkantyu Simon dombóvári festőművész alkotásai díszítik. A pedagógusok, diákok fotói a dombóvári Koncz fotó munkáját dicsérik. A ’41-ben készült tárgy további különlegessége, hogy a neves pedagógusgárda mellett számos később nevessé vált dombóvári (akkor végzős) diák portréját őrzi.

A tablón látható dr. Farkas Jenő, aki később 12 éven át a dombóvári Gárdonyi Géza Általános Iskola igazgatója, 20 éven keresztül a Dolgozók Iskolájának vezetője, majd matematika-fizika szakfelügyelő, fizika tankönyvek bírálója, illetve a TIT országos Matematika Választmányának tagja volt, munkásságáért Apáczai Csere János díjat kapott.

Láthatjuk az akkor még ifjú dr. Pelcz Jánost (Pelcz Zoltán keramikus édesapját), aki 1953-85 között Dombóvár főállatorvosaként dolgozott.

A tablón felfedezhetjük az ifjú Döry Ádámot, a híres Döry család leszármazottját.

Az érettségizők között volt Szy Ferenc, a jól úszó Szy testvérek egyike, aki ma Kanadában él, Takács Istvánné Felsőleperd – Az Esterházy-uradalom egyik pusztája c. könyvében így emlékezik ifjú koráról: "Lejtős kertünk hosszan nyúlott le a furcsán "Szuhaj Domb"-nak nevezett lapos városrész felé. A kertünk végi réten épült a dombóvári strandfürdő, ahova éveken keresztül bérlettel jártunk.A nyári hónapok szinte minden napján felkerestük. Jól megtanultunk úszni, és hamarosan mindhárman a Dombóvári Vasutas Sport Egyesület tagjai lettünk. Sok versenyen vettünk részt Tolna, Somogy és Baranya megyékben, oszlopos tagjai lettünk az egyesületnek. Neiser "Pilem" volt az önkéntes trénerünk, aki kis képkeretező üzlettel rendelkezett, s jó humorával és vonzó egyéniségével összekovácsolta a kis csapatot, amelynek tagjai voltak még Kenézy "Suttyó", Novák Dönci, Szebényi "Coja" és Csonka Imre , akit "Csuzi"-nak hívtunk, mind jó barátaink. Sok díjat (főként érmeket) nyertünk, amelyekből még mindíg őrzök 8-10  darabot, nagy részüket azonban elvitte a háború. Néhány versenyen mi, a három testvér, vegyesváltóban is indultunk, miután Géza háton úszott, én mellen, Sunci pedig gyorsúszó volt. Ilyenkor a bemondó a stafétánk tagjait csak így mutatta be: Szy I., Szy II., Szy III. Később ikeröcséim, Dinci és Bukka léptek helyünkre."

A neves diákok tablójával kívánunk sok sikert az idei évben érettségiző – s reméljük később hasonlóan sikeres – dombóvári növendékeknek!

- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Felhasznált irodalom:

Takács Istvánné: Arcok dombóvárról. Helytörténeti sorozat 4. Dombóvári Városszépítő és Városvédő Köszhasznú Egyesület, Dombóvár, 2000.

Takács Istvánné: Fesőleperd – Az Esterházy-uradalom egyik pusztája. Dalmand Község Önkormányzata, Dombóvár, 2013.